Sokan mondják – és én is ezt vallom: valójában nincs jó vagy rossz döntés, csak döntés van. Ami szerencsés vagy problémás, az a döntés utóélete és a következményei. Te mit gondolsz?
Ebben a posztban
- egy kipróbált döntést segítő gyakorlatot hoztam neked, valamint
- egy Kliensem, Dóra történetét, akivel egy nehéz döntési helyzetben dolgoztunk együtt.
Egy jó döntést támogató gyakorlat
Hogy egy döntés szerencsésnek vagy problémásnak bizonyul, utólag visszanézve sok külső és belső körülménytől függhet. Persze, mindannyian a legjobb tudásunk szerint igyekszünk dönteni. Kérdés, hogy látjuk-e a lehetőségeket? Tudjuk-e milyen mintázat, esetleg nyomás az, ami a döntésben szerepet játszik? Hol vagyunk benne mi magunk? Látjuk-e a valószínű következményeket, lehetséges kimeneteleket és ezeket vállalni is tudjuk-e?
Ez a gyakorlat támogathat egy-egy döntési helyzetben tisztázni a gondolataidat, kapcsolódni az érzelmeiddel, számba venni a lehetőségeidet, reflektálni önmagadra és így közelebb kerülni az önazonos, tudatos megoldáshoz is.
Hasznos lehet neked, ha
- többségében könnyen döntesz, de azért előfordul, hogy nehezebben jutsz dűlőre egy-egy helyzetben.
- fontos számodra a dolgok alapos mérlegelése, mielőtt meghozol egy döntést.
- minél több időt töltesz a gondolkodással, egyre bizonytalanabbá válasz, hogy mit is tegyél végül.
Így csináld
Mindössze papírlapra, tollra, némi időre és nyugalomra lesz szükséged, az alábbi lépésekben érdemes haladnod.
I. lépés: Írd össze az adott helyzettel kapcsolatos valamennyi döntési lehetőséget, ami eszedbe jut:
- „A” lehetőség
- „B” lehetőség
- ….
A részletes jegyzetelés segíti az összefüggések felfedezésében, emellett biztosítja, hogy ötletelés közben nem fogsz elfelejteni semmit.
II. lépés: Most egyenként foglalkozunk az egyes lehetőségekkel: menj rajtuk sorba és tedd fel az alábbi kérdéseket:
- Ha „A” lehetőségre IGEN-t mondok, mire mondok NEM-et?
- Ha „A” lehetőségre NEM-et mondok, mire mondok IGEN-t?
Segít tovább vinni és mélyíteni a gondolkodásodat, ha nem állsz meg 1-1 válasznál és felteszed magadnak a kérdést: „Még mire?”, akár többször is.
III. lépés: Az „A” variáció mérlegelése után következik a „B”, és így tovább.
IV. lépés: Nézd át az elkészült lehetőség térképed, ha kell, adj időt magadnak, hogy érlelődjön benned, amit papírra vetettél.
V. lépés: Ha új döntési lehetőségekre bukkantál, bátran ismételd meg az I. és II. lépést.
Természetesen, ez, vagy más hasonló döntést segítő gyakorlat sem mindenható, és nem mondja meg, mit csinálj. Arra hív, hogy összegyűjtsd az összes gondolatod, érzelmedet és ezekre objektíven, a Felnőtt énedből nézz rá, lehalkítva
- az aggódást, megfelelni vágyást (Alkalmazkodó Gyermeki én-állapotból), ami halogatásra késztet.
- az indulatokat, csapongó érzelmeket (Lázadó Gyermeki én-állapotból), aminek megbánás a vége.
- a túl erős önkritikát (Kritikus Szülői én-állapotból), ami aláássa az önbizalmad.
- a túlzott másokra való fókuszálás (Gondoskodó Szülői én-állapotból), amivel önmagad háttérbe szorítod.
Mi van akkor, ha a jó döntés nem is csak egy jó gyakoralton múlik?
Az is lehet, hogy egy döntés számodra a kelleténél nagyobb nehézséget jelent, és akár szorongást, vagy félelmet is kiválthat belőled. Ha azt tapasztalod, hogy nem jutsz előrébb, hiába próbálkozol, vagy esetleg pontosan tudod, mit szeretnél elérni, mégsem tudod vagy mered megtenni az első lépést, érdemes mélyebbre ásnod önmagadban és feltenni néhány kérdést, például ezeket:
- „Mi tart vissza engem attól, hogy megtegyem …. ?”
- „Mi okoz nehézséget számomra a döntésben?”
- „Milyen érzelmek vannak jelen bennem, ha arra gondolok, döntenem kell?”
- “Milyen testi tüneteim vannak ilyenkor?”
Lehet, hogy az új, ismeretlen lehetőség rettent el. Vagy, esetleg egy régi helyzet emléke. Az is lehet, hogy úgy érzed, megbántanál valakit ezzel a lépéssel, és ennek kezelése okoz kihívást. Esetleg nem kapsz bátorítást a környezetedtől, vagy egyenesen lebeszélnek arról, hogy… és így elbizonytalanodsz.
Bármi is a válaszod, a tudatosságod és az önreflexiód fejlesztésével a döntések könnyebbé válhat számodra. Tehát, lehetséges, hogy a halogatást vagy a megfelelni vágyásból/kényszerből/indulatból hozott döntéseket felváltsa a termékeny, nyugodt ötletelés és az önazonos döntések által megteremtett lehetőségek felé való nyitott hozzáállás.
Menni vagy maradni – egy Kliensem története
Ez volt a célunk Nóra esetében is, akivel azért kezdtünk együtt dolgozni, mert bár hozott egy döntést, hogy elhagyja a tanári pályát, amit „fejben” eldöntött, de érzelmileg nehezen érintette, ugyanakkor a konkrét kilépési utakban is bizonytalan volt. Szerette volna tisztán látni a lehetőségeit, lecsillapítani az érzelmi vihart és a lehető legönazonosabb döntést meghozni a kérdésben.
A továbbiakban az ő személyes történetét és megélést olvashatod.
Miben segített neked az az 5 alkalmas folyamat, amiben együtt dolgoztunk?
“A coaching elején úgy éreztem döntési helyzetben vagyok. Legalábbis nagyon vágytam rá, hogy azt érezzem, hogy elindultam valamerre egy tarthatatlan helyzetből. Teljes érzelmi kavar volt bennem és erős menekülési vágy is.
Az elmúlt időszak tanári pályát, oktatási rendszert érintő viharai feldúlt, mindent borítani akaró, intenzív érzelmi állapotba sodortak, de a coaching során sikerült ezt egyfajta megnyugvásban leülepíten, az érzelmeimet rendezni és egy lépéssel távolabbról ránéznem saját magamra.
A folyamat során szétszálaznunk a saját céljaimat, vágyaimat, lehetőségeimet és úgy látom, hogy reális képet kaptam arról is, hogy milyen értékeim vannak. Abban is kaptam segítséget, hogy higgadtabban, alaposabban megvizsgálhassam
- mit miért érzek,
- mi a valóban fontos,
- milyen vágyaim vannak.
És nagyon fontos volt, hogy rájöttem, hogyan tudom saját magam kibillenteni egy-egy nehéz érzelmi helyzetből, menekülés és kapkodás helyett megnyugodni, kapcsolódni önmagammal.
Ahová megérkeztem, az egyfajta önbizalom. Tisztábban látom önmagam, a határaimat és az erősségeimet. Sokat javul a változáshoz való hozzáállásom és barátságosabban viszonyulok önmagamhoz is.
Rájöttem arra, hogy a személyes belső céljaimnak sokkal jobban megfelel a tanítás, mint azt gondoltam volna. Nem hiszem, hogy mindig könnyű lesz a döntésem következményeit szeretnem, de érzem az erőt magamban ahhoz, hogy amikor kell, nyugodtan átgondoljam az aktuális helyzetet és magamat és a határaimat is megóvva jobban tudjak dönteni.”
Hogy látod, merre tovább? Mi a következő lépés számodra?
“Hoztam egy magabiztos döntést a tanári pályán maradásról, így ehhez illeszkedve választom meg az új célt is. Most tele vagyok tervekkel, ötletekkel a tanulással, a szakmai- és személyes fejlődésemmel kapcsolatban. Igyekszem majd okosan, az új felismeréseket alkalmazva haladni előre. Gondolkodom azon, hogyan tudnám az önismereti munkát rendszerességgel beiktatni a mindennapokba, hogy segítsen megtartani magamban azt, ami fontos és elengedni azt, ami akadályoz a céljaim elérésében.”
Hogyan érezted magad a közös munkánk során?
“Szerettem a közös munkánkat! Őszinte kíváncsisággal, segítőkészséggel és teljes figyelemmel fordultál felém, ez hamar oldott bennem a feszültséget. Nagyon kedveltem a kérdéseidet, mert finoman terelgetve segítettek új nézőpontokból, más oldalról is közelíteni egy-egy témát. Nyugodt és jó hangulatú alkalmaink voltak, amik a sok felismerés hoztak, ugyanakkor hatalmas belső munkát is inspirált bennem, aminek következtében önértékelésben megerősödve, bátrabbnak, tudatosabbnak érzem magam.”
Ha úgy érzed, megakadtál egy nehéz döntési helyzetben, ne csüggedj és ne halogass! A tranzakcióanalitikus szemléletű coaching segítégével összerendezheted és a tudatos, bátor döntés felé viheted a most még zavarosnak vagy szorongatónak tapasztalt helyzeteket. Ha érdekel, hogyan tudlak támogatni Téged, KATTINTS IDE és jelentkezz be egy ingyenes ismerkedő alkalomra, ahol minden kérdésedre választ kapsz!