Mikor 2011-ben nagy nehezen belevágtam a saját önismereti utamba, már szó szerint kényszerített az élet.
Éreztem én már egy ideje, hogy sok dolog nem OK, mégis évekig (!!) vártam és ültem olyan helyzetekben, kapcsolatokban, amik nem hogy nem adatok, de inkább elvettek tőlem. Alkalmazkodtam, idomultam, igyekeztem „jó” lenni, megfelelni az elvárásoknak, de belül igazából ordítani tudtam volna, mikor azt éreztem, a fejemen táncolnak, hülyének néznek, nem tisztelnek, nem fogadnak el.